Mint minden évben idén is tíz napot Balatonkenesén töltöttünk, ahol ilyenkor összejön a nagy család. A keresztszüleim is hazajöttek Németországból, ami különösen jó, mert a keresztapám német és nagyon vicces amikor magyarul beszél.(kézzel-lábbal) Kenesén lakik anyukám nagybáttya Pusza, nagynénje Ildi és a kutyusuk Botond. Nekünk itthon nincs kutyánk, így az öcsémmel örömmel sétáltattuk és jókat fürödtünk vele a nádasban. Igaz, utána mindíg meg kellett fürdetni mert egy kicsit halszaga lett. Botond kedvenc szórakozása a kacsák kergetése volt, aminek persze a kacsák kevésbé örültek.
Szerencsére pont azon a héten volt a legmelegebb, így szinte egész nap a vízben voltunk. Pusza lehozta a padlásról a szörfdeszkát, amin még anyukám és az unokatestvérei gyerekkorukban szörföztek. Sajnos a hátam miatt a vitorlát nem használhattuk, de két evezővel nagyon jókat szórakoztunk. A szomszédban nyaraló fiúval, Martinnal bejártuk az egész nádast. A deszkával a nádason keresztül kellet kievezni a vízre, ami teljesen olyan volt, mintha a Tüskevárban lettünk volna. Az öcsém eleinte félt egy kicsit, mert mindenféle állat volt a nádasban. De aztán megszokta. Egyszer kiszedtünk egy hatalmas kagylótelepet, amiből kicsi rákok másztak elő. Érdekes volt, de aztán persze visszatettük őket a vízbe.
Esténként kártyáztunk, sétáltunk, faygiztunk és bobozni is mentünk Fűzfőre. Megbeszéltük, hogy jővőre úgy megyünk, hogy Martinnal is találkozhassunk és természetesen megint együtt lesz a nagy család is.
Így teltek a balatoni napok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése