2010. október 25., hétfő
A tanyán
Ma az 5-es évfolyammal elmentünk megnézni egy tanyát. Míg a többiek lovagolhattak, íjászkodhattak és szalmabálákon ugrálhattak, én nem tarthattam velük, mert sajnos három héttel ezelőtt eltörött a kezem. Kárpótólt azonban, hogy beengedtek az istálóba egy lóhoz. Nagyon örültem ennek, mert szeretem ezeket az állatokat. Emesével és Noémivel együtt simogattuk a ló barna szőrét. Később szólt a tanár néni, hogy siessünk, mert egy bácsi érdekes dolgot mutat nekünk. Megnézhettük, hogyan készül a sajt. Meg is kostolhattuk és nagyon izlett. Megmutattak nekünk egy tehenet, aminek hamarosan kis borja lesz. Elmesélték, hogy az ő teje a legzsírosabb a tanyán ezért ebből készül a legfinomabb sajt. Szívesen maradtam volna itt tovább is, de készülnünk kellett , mert várt ránk a busz, hogy visszavigyen minket az iskolába. Szeretnék mégegyszer visszajönni ide.
Egy nap a tanyán
Az egyik szombati napon az 5. évfolyam tanulmányi kirándulásra ment.Reggel háromnegyed nyolcra kellett az iskolában gyülekezni, majd kisebb bolyongás után megtaláltuk a buszunkat is. 10 perc múlva már meg is érkeztünk Sóskútra, egy Öko-tanyára. Először a bácsi mesélt nekünk az állatokról meg a tanyasi életről, aztán irány lovagolni!Lehetett egy kisebb pónin és egy nagy lovon is ülni. Aki leszállt a lóról, az rögtön sietett íjászkodni.Úgy vettem észre, hogy nekem ezt még gyakorolnom kéne, mert első próbálkozásomnál még a nyílvessző sem repült el. Ezután a bácsi megengedte, hogy fölmásszunk a szénabálákra, ahol nemsokkal később még egy kölyök kutyát is találtunk. Aztán sajtot csináltunk, amire kicsit várni kellett, de ezt se bántuk meg, mert mindeközben zsákba futást rendeztek. Kis idő múlva elkészült a sajt is. Megettük, aztán már indultunk is a buszhoz. Pár perc múlva már vissza is érkeztünk a sulihoz.Nekem nagyon tetszett ez a kirándulás, remélem máskor is megyünk még ilyen helyekre.
2010. október 24., vasárnap
Látogatás a tanyára
Egy szombat a tanyán
Sajnos anyukám ébresztésére igazán felébredtem mert mondta,hogy készülni kel mert mindjárt indul a busz.
Az osztály társaimmal elmegyünk meglátogatni egy gazdaságot.
Meglepetésünkre nagyon szívesen fogadtak minket és olyan volt mintha az állatok is örültek volna nekünk.
Ugyan olyan vidámak voltak mint mi.
Láttunk:teheneket,kecskéket,lovakat,kutyákat,macskákat.
Van aki lovagolt van aki csak nézelődött de legtöbben akkor örültünk amikor a kecskék el hagyták a szalma bálákat és mi birtokba vehettük ezeket és meghazudtolva korunkat ugyan ugyanúgy ugráltunk a bálákon mint négy lábú barátaink.
Sajnos nagyon hamar eltelt az idő és Éva néni hangjára figyeltünk fel,hogy gyülekező és indulunk haza.
A szüleink nagyon örültek,hogy jól éreztük magunkat és szerencsésen megérkeztünk.
Haza érve nem tudom miért az ajtóban levetkőztettek és mindjárt a vízbe dugtak a cipőm pedig az ajtó előtt maradt. Hétfőn reggel örömmel beszéltük meg az élményeinket.
A verseny
A pénteki nap nagyon izgalmas volt mert csak az utolsó pillanatban tudtam meg , hogy versenyezni vagy kirándulni megyek.Ez a verseny kiemelt volt és ez azt jelenti csak 32 lány indulhat a helyezési alapján.Szinte mindenki ott volt.Én a lány 12 versenyszámban indultam egyéniben és párosban is.Meccsek közötti szünetekben el mentünk ebédelni a centerbe.Találkoztam egy csapat gyerekkel az iskolából akik ott kirándultak.Fehérvár nagyon szép hely!
Végül nem sikerült jól mert mindkét számban ahol indultam 1.körben kiestem.De ettől még fogok versenyre menni mert van esélyem és szeretem.
A tehenészetben
2010. október 23., szombat
Sóskúti tanyán
A tanyán egy bácsi fogadott minket.
Mesélt nekünk a lovak vemhességéről,a tehenek tejeléséről és a birkatartásról.
Ezután az évfolyam fele íjászkodni a másik fele lovagolni ment.
Mikor mindenki végzett játszhattunk a szalmabálákon egy kicsit.
A játék után a bácsi összehívott minket ,hogy sajtot készítsünk.
Az igazi sajtkészítés fáradalmas és bonyolult folyamat.
Indulás előtt kész lett a sajt és mindenki megkóstolhatta. Én egy kicsit kesernyésnek és savanykásnak találtam.
Elköszöntünk és mentünk haza. Nekem nagyon tetszettet ez a kirán-
dulás.
Kirándulás
2010. október 22., péntek
Egy szombati napon az iskolában volt gyülekező, mert tanulmányi kirándulásra ment az 5. évfolyam.
Elindultunk, és 10 perc alatt ott is voltunk Sóskúton, egy tanyán. Nagyon izgatottan vártam arra, hogy mit fogunk csinálni. Nagyon sok kutya, macska, ló, tehén stb...volt ott.
A bácsi először egy állatos beszámolóval kezdte. Az nagyon érdekes volt.
Ezek után két csoport alakult ki. Az egyik csapat íjászkodni, a másik pedig lovagolni ment.
Én először lovagolni voltam,ami számomra nagyon izgalmas volt.
Volt olyan is, aki felállt a lóra, de én azt nem akartam kipróbálni. Előszőr egy pónin meg egy nagyobb lovon ülhettünk,majd jött még egy, és így már hárman lehetett lovagolni egyszerre.
Amikor én kerültem sorra nagyon izgultam. De nem volt nehéz, sőt inkább könnyű volt és nagyon élveztem. Igazából nekem az fájt amikor hátra kellet feküdni a lóra és a nyereg megnyomta a hátamat, de attól függetlenül nekem nagyon tetszett. Még nem volt vége a programnak,így gyorsan futottam íjászkodni. Hát nem volt könnyű, de legalább a tábláig ellőttem.
Íjászkodás után mentünk a szalma bálákhoz, ugyanis a bácsi megengette nekünk, hogy ugrálhassunk rajtuk.
Utána nagy meglepetésünkre sajtot is készíthettünk.
De arra egy negyed órát várni kellet. Először ugráltunk a bálákon aztán pedig zsákba ugrást szerveztek nekünk, ami szintén nagyon jó volt.
Tartalmas, és élményekkel teli volt ez a napunk.
2010. október 21., csütörtök
Szombati kirándulás
Végre megérkeztünk Sóskútra, ahol egy állatfarmon töltöttük a délelőttöt. Az udvarban leültünk, és meghallgattuk a bácsi beszámolóját az állatokról. Azután megengették, hogy felmenjünk a szénatároló tetejére játszani. Ahogy a bálákon ugráltunk, egyikünk észrevett egy lyukban lapuló kutyakölyköt. Nagyon aranyos volt. Ezt követte a lovaglás, és az íjászat. Utána megint játék és tízórai volt. A bácsi azzal lepett meg minket, hogy sajtot készíthettünk. A sajtra várni kellett egy kicsit, de addig is zsákbanfutó versenyt rendeztünk. Végre elkészült a sajt, megkóstoltuk finom volt, de teljesen más mint a bolti.
Búcsúzóul elénekeltünk egy dalt. Majd visszaszálltunk a buszba és hazaindultunk. Nagyon jó kirándulás volt, szerintem mindenki jól érezte magát.
2010. október 11., hétfő
Szombati program a suliban.
Összetoltam két padot, amíg a többiek meg nem érkeztek. Emese és Edit gyümölcsöt és zöldséget aprított, hogy elkészítsék az Ezersziget tálat. Én pedig egy sok rekeszes tálba egészséges ételeket tettem: sajtot, sonkát, búzacsírát, szezámmagos zsemlét s végül kölesgolyókat. Amikor elkészült minden, leterítetük az abroszt. Egy kancsóra gyümölcsöket kötöztünk s tejet öntöttünk bele. Tálakat, szalvétát, poharat, szívószálat tettünk ki. A salátákat az asztal közepére helyeztük. Üvegkövekkel díszítettük az asztalt s leültünk. A tanárok leszűrízték a terítést. Utána leülhettünk enni, koktélkeverővel ettük a salikat. Aztán eredményhírdetés volt, 2. helyezést értünk el, így ajándékot is kaptunk.
Azután összepakoltunk és számítógépezni mentünk, utána haza lehetett menni.
2010. október 4., hétfő
Egy hosszú szombat
Fut az Örs
Szombaton reggel apukámmal és húgommal "Fut az Örs-re mentünk.
Nagyon izgultam milyen eredményt fogok elérni.
Osztályonként futottunk először a lányok aztán a fiúk.
Végül a testvéremre került a sor. Nagyon szurkoltam neki.
11:30 körül rajtoltak az ötödikes fiúk.
Hosszú volt a táv, végül 26. helyen értem célba,
ami az indulók számát tekintve nem is rossz eredmény.
Hazamentünk és este még úszni is voltunk anyával.
Igazán sportos napom volt.
Szombati napom
A szombati napom nagyon izgalmas volt.
Reggel 9 órakor keltem.Egy kicsit lustálkodtam de aztán összeszedtem magam,kikászálódtam az ágyamból és felöltöztem a futós cuccomba mert ugye azon a napon Fut az Örs!.re mentem.Iszonyatosan izgultam hányadik leszek.Nagynehezen elindultunk.Amikor odaértünk már a 3.-os lányok futottak ezért sietnem kellet, hogy még be tudjak melegíteni.Gyorsan futottunk a barátnőimmel 20 métereket és azután felálltunk a rajthoz.Itt már borzasztóan izgultam.Az indító néni kezében fekete-fehér zászló volt.Elhangzott a várvavárt szó.Mindenki elkezdett futni olyan gyorsan ahogyan csak tudott.Én majdnem elestem a tömegben.Amikor már a pálya közepén tartottam azt vettem észre, hogy ki vagyok fáradva de én összeszedtem magam és gyorsítottam.Az utolsó kanyarban állt apukám aki nagyon szurkolt nekem.Azt mondta, hogy 26. vagyok még előzzek le néhány embert.Egyetlenegy gyereket sikerült leelőznöm, így 25.-ként értem célba.Úgy lihegtem mint egy kutya.Az volt a szerencse, hogy kaptunk üdítőt ami nagyon jól esett.Még megvártuk a 8.-os fiúkat mert itt futott a testvérem.Ő is jól szerepelt.Hazafelé úton azon gondolkoztam, hogy milyen ügyesen futottam.Otthon finom ebédet ettünk.Ebéd után leckeírás,fürdés,TV-zés és alvás.
Az ágyamban azon gondolkodtam milyen szép is volt a mai nap. :)
A szombat
Végre eljött a indulás , de mindig jött valaki vagy valami és anyukámmal sajnos később tudtunk elindulni.Bizony az utolsó előtti percben értünk oda. Izgatottan álltunk a rajtnál. Futás közben arra gondoltam az idén jobb eredményt kell elérnem mint tavaly. Szerencsém volt sikerült
az elképzelésem 4. lettem. Azután anyukám is megnyugodott mrt látta , hogy benne vagyok az első 10-ben. Örültem a gratulációknak. Ezek után teniszversenyre mentünk. Sajnos ott nem értem el jó eredményt. Ezután a nehéz nap után hazamentünk és pihentünk.
Ez a szombat volt a legjobb hétvége.
Az egészségnapon
Mi jól éreztük magunkat tudtuk, hogy a mai reggelink nagyon egészséges volt. Gondoltunk azokra a társainkra is akik futással népszerűsítették az egészséges életmódot.
Ez a nap is jól sikerült.
A szombati nap
Ezen a szombaton Egészségnapon vettem részt. 9-re kellet menni az iskolába, ott meg kellett teríteni az asztalokat, majd jöttek a zsűrik, lepontozták a művünket, aztán lehetett enni. Reggelizés után jött az eredményhirdetés. A mi csapatunk az 5. helyen végzett. Ezután lementünk a számítógépes terembe, ahol sokféle tesztet oldottunk meg az interneten. Ez volt az egészségnap, ami után rögtön mentünk apukám nővérének születésnapját ünnepelni, Pestre. Nagyon finom ebéd volt, majd este hazaindultunk. Így telt egy az én szombati napom.
"Fut az örs"
Egészségnap
Már nagyon vártam, mert tavaly nekem nagyon tetszettek a pontgyűjtős feladatok, de mikor megtudtam hogy terítési verseny lesz, meg sem fordult a fejemben, hogy inkább a Fut az Örsre menjek ,mert nagyon megtetszett az ötlet. Reggel gyorsan felöltöztem , megfésülködtem, megnéztem minden el van- e rakva és már csörgött is a telefon ,hogy Dóriék most indultak. Gyorsan lesiettem, mert együtt mentünk az Egészségnapra.Mikor megérkeztünk már javában zajlott a készülődés. Gyorsan mi is beálltunk segédkezni. Mikor készen lettünk mindennel és már csak az utolsó simításokat végeztük nagyon elkezdett korogni a hasam , de akkor végre megérkezett a zsűri és mi is megkóstolhattuk az elkészített finomságokat. Nagyon finomra sikeredett Virág salátája és Dóri banánturmixja és a frissen facsart narancslé amit én hoztam. Ezeknek a tálalásában nagyon sokat segített Ádám.
Szinte mindent megettünk de a végén annyira tele lettünk, hogy a közösen készített gyümölcstálból csak nagyon kevés fogyott. Ezt követte az eredmény hirdetés és a számítógépezés.
Én nagyon jól éreztem magamat és már nagyon várom a következő EGÉSZSÉGNAPOT.
Szombat
- Emese
- Zsófi
- Dorina
- és én Edit
Mi a 2. helyezettek lettünk. A 3. helyezettek kupont, a 2.-ak szalvétát és tollat, az elsők pedig kupont, tollat és sapkát kaptak. Nagyon finom volt a sok gyümölcs.
Egészség nap után Emesével elmentünk a Vidámparkba. Az elején nagyon jó volt. Felültünk egy olyan játékra, ami kanyargott és közben amiben ültünk forgott össze-vissza. Majd egy olyat is kipróbáltunk, ami magasra fölvitt és gyorsan le. Szinte az összes jóra sikerült felülnünk. Majd az egyik játék után elszédültem, ezért bementünk a Szellemkastélyba. A végén a hordón nem akartam átmenni, ezért a lépcsőt használtam. A figyelmem másra terelődött és megtörtént a baj. Elestem. Aztán hazavittek Emeséék és onnan Apa vitt el a Szent János Kórházba. Ott azt mondta az orvos, hogy eltört a karom. Megröntgenezték és azt mondták, hogy el kell altatni engem, de műteni talán nem kell. Amikor bevittek a műtőbe, olyan volt, mint egy rémálom. Az orvos próbált viccelődni, de az ember műtét előtt nincs abban a hangulatban. Aztán ott kellett aludnom, mert este volt az altatás. Szerencsére nem fáj már, igaz néha reflexből megemelem a karom és olyankor belehasít a fájdalom. Hát így telt a szombatom.
"Fut az Örs˝
Ne felejtsétek el, szombaton délelőtt Fut az Örs!-mondta Éva néni.
Ezt nem lehet elfelejteni. Minden Ősszel, október elején rendezik meg ezt a futóversenyt.
Én már 6. alkalommal veszek részt rajta. Nagycsoportos ovis voltam, amikor először indultam ezen a versenyen. Azóta is minden évben futok.
Most is nagy izgalommal készültünk. Laci bácsi szorgalmasan edzett minket. Minden nap 4 kört futottunk a pályán. Ezt nagyon nem szerettük, de becsületesen dolgoztunk.
Meg is lett az eredménye ennek a munkának. Szombaton úgy futottunk, mint a nyulak.
Laci bácsi és Szabi bácsi is büszkék voltak ránk. Én is teljesítettem az elém tűzött célt 21. lettem az 5. osztályos lányok közül.
Jövőre is szeretnék indulni a versenyen. talán akkor még jobb eredményt fogok elérni.